logo

harmonia-logo

XI. Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos döntője

Figyelem! új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatEmail

2017. november 25.

XI. Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos döntője

     A  Csemadok mellett működő éneklőcsoport számára a The Beatles után szabadon egy nehéz éjszaka nappala volt november utolsó szombatja. Ekkor utaztunk ugyanis Dunaszerdahelyre, a XI. Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos döntőjére.

      Sok-sok  késő estébe nyúló próbák során gyakorolták az énekeket, csiszolgatták a hangokat, ismételgették sokadszor ugyanazokat a dallamokat. Bizony mindez nem kis erőfeszítésükbe került az énekeseknek, ha figyelembe vesszük az életkorukat. Nem történt ez másként az indulás előtti estén sem, még akkor is szorgalmasan készültek, későn és fáradtan kerültek ágyba.  Na meg aztán a kissé bonyodalmasra sikerült nagyon korai szombati indulás sem tett jót a szervezetüknek.  Minden jó ha jó a vége, azért csak meg érkeztünk a verseny helyszínére, ahol már javában készülődtek a már ottlévők, és folyamatosan jöttek még utánunk is. Talán még soha ennyi szereplő, több mint hetven csoport,  citeraegyüttes, zenész és énekes érkezett az ország minden szegletéből, hogy összemérjék tudásukat, hogy szívüket, lelküket beleadva megmutassák mit tudnak, mennyire felkészültek.

Örvendetes volt látni, mint ahogy Tari Lujza is megjegyezte, hogy egy nemzedékváltás szemtanúi voltunk. Nagyon sok fiatallal találkoztunk,  akikre nagyon nagy szükségünk van ,mert mint mondotta , nagyon fontos a fiatalok bevonása, mert nekik szép és nemes feladatuk van, szükségünk van rájuk, hogy legyen aki tovább vigye a stafétát, szinte kötelességük ezen mozgalomhoz csatlakozni. Mert csak így maradhat együtt zene és nyelv, így lehet továbbra is magyar népdalt énekelni, így marad fenn nyelvünk, nemzetünk.

Elsőként  a Búzavirág vegyes éneklőcsoport lépett a „világot jelentő deszkákra,” hogy megmérettessék.  Végigizgultam azt a kb. négy percet, s mint mindig, most is elfogultan csak azt tudtam mondani, hogy nekem tetszett. De hát ugye ember végez, a zsűri dönt. Egy kis szünet után következett a női éneklőcsoport. Ismét izgulás, s a megállapítás a  végén, hogy nekem ez még jobban tetszett! De megint csak nem én döntök hanem a zsűri. Volt azonban még valaki akinek szintén kijárt a szurkolás, s aki a szüleivel érkezett, s nem más mint a mi  „Szabó Julcsink“.

De mivel a versenyek egyszerre több helyszínen zajlottak, ezért vele csak lélekben voltunk jelen, nem úgy a szülei, akik viszont az ő kislányukért izgultak. De mindjárt le is lövöm a poént, nem volt ok  izgalomra. Julcsi a legmagasabb, kiemelt aranysávos minősítést érte el az idei Bíborpiros szép rózsa döntőjén!  Nem kevésbé adták alább a Búzavirág éneklőcsoport tagjai sem. Mindketten, a vegyes és a női éneklőcsoport is aranysávos minősítésben részesült. Hát mondtam én, hogy jók voltak! De még mindig nincs vége! Ezután jött még csak az igazi nagy meglepetés!

A zsűri feladata kiválasztani azt a tíz versenyzőt, csoportot, akik képviselik hazánkat a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjében. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy ezen versenyre nevezve lett Naszvadról Szabó Júlia, valamint a Búzavirág női éneklőcsoport. Ezúton gratulálunk mindnyájuknak a  sikeres szerepléshez, köszönet felkészítőiknek Korpás Évának, valamint Bedecs Ilonának.

      Nagyon fáradtan, de tele örömmel, boldogsággal a szívünkben indultunk haza. Mivel ünnepel egy igazi nótás ember ha nagy-nagy öröm éri? Hát énekel szívéből, lelkéből. Mi is énekeltünk egész hazáig, megállás nélkül a szebbnél szebb magyar dalokat. Hát így ért véget a bevezetőben említett nehéz éjszaka nappala. Soha rosszabbat!

                                                                                                                                                   GM

Utoljára frissítve (2017 november 27., hétfő 22:07) 2017 november 27., hétfő 22:00