logo

harmonia-logo

IV. Mátyusföldi citera- és dalest

Figyelem! új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatEmail

2017. április 22.

IV. Mátyusföldi citera- és dalest

     Az idén a májusi hónap helyett, április 22-nek szombatját választották a vágkirályfai Csemadok aktivisták  a IV. Mátyusföldi citera- és dalest megrendezésére. A műsorban való részvételre kaptak meghívást csoportjaink, mégpedig a Búzavirág vegyes éneklőcsoport és a Sústya citerazenekar.

      Legutóbbi találkozásunk óta, amikor is a naszvadi Csemadok által szervezett népdalesten léptek fel a vágkirályfaiak, eltelt majdnem fél év, mondhatni tárt karokkal vártak bennünket,  a viszontlátás öröme melengette szivünket. Hisz régi kapcsolat a miénk, nem túlzunk, ha több évtizedes barátságról beszélünk, sőt, még akár „családi” kapcsolatról is beszélhetünk, hisz éneklőcsoportunk egyik tagjának egyben szülőfaluja is, e számunkra kedves község.

Már megszokott módon, az est műsora a falu polgármesterének, Bergendi Ferencnek a nyitóbeszédével indult. Azzal a szomorú megállapítással kezdte szavait, amit sajnos saját tapasztalatommal is megerősíthetek, mégpedig  a szemmel  látható  érdektelenség a közönség részéről, ami sajnos erre a rendezvényre is jellemző volt. Beszéde után a műsorvezető a szinpadra szólította a legfiatalabb szereplőket, a helyi Kiskovászok citerazenekart, őket pedig szintén a hazaiak képviseletében a Morvány citerások követték. S hogy teljes legyen a sor, a hazaiak műsorát a vágkirályfai éneklőcsoport zárta, akik két nagyszerű népdalcsokrot adtak elő a gyér, de annál lelkesebb közönségnek. Az est vendégei voltak még a felsőszeli éneklőcsoport tagjai, akik előadásukkal szintén elnyerték a közönség elismerését, a jutalmuk nagy taps volt. De a közönség nem fukarkodott ami a tapsot illeti a naszvadiak fellépését követően sem. Sem a Sústya citerazeneker, sem a Búzavirág vegyes éneklőcsoport előadása után nem fukarkodott  a jutalommal, lelkesen megtapsolta mindkettőjüket, bizonyára azért,

 mert tetszettek a csoport által előadott Tereskei dudanóták és a Csallóközi csokor. Utolsó fellépőként a peredi Csillag citerazenekar lépett szinpadra. Csodálatos citerajátékuk magával ragadott mindnyájunkat, ilyen előadás után kavarognak olyan gondolatok az ember fia-, lánya  fejében, hogy nem tudja miről marad le az, aki nem jön el ilyen rendezvényre. A mai rohanó, anyagias világban az sem elhanyagolható szempont, hogy ezen rendezvények teljes mértékben ingyenesek, még ha a kultúrát nem is lehet pénzben mérni. Csak fel kellene adni a kényelmet, hisz kis túlzással  élve ma már „házhoz(vagyis a faluba) jön” a kultúra.

     Mint mindig, most is nagyon jól éreztük magunkat . A szervezők ételről, s italról is gondoskodtak, a szereplők pedig adták amit tudtak, tiszta szívből énekeltek. A végén megvolt az elmaradhatatlan ostorcsattogtatás is. Mert már azt is megszoktuk, hogy búcsúzóul egy kis bemutató is járja. De kiderült, nem ám csak a vágkirályfai legények  tudják a módját. A naszvadiak is megmutatták (megmutatta), hogy Naszvadon is van ám legény a talpán, aki tud ostort csattogtatni! Aki ott volt láthatta.

                                                                                                                                                GM

Utoljára frissítve (2017 december 05., kedd 17:40) 2017 december 05., kedd 17:32